Delfinek

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk (delfinfélék, narválfélék és a disznódelfinek), az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, törpeámbráscet-félék és csőröscetfélék. A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk (delfinfélék, narválfélék és a disznódelfinek), az édesvízi folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, törpeámbráscet-félék és csőröscetfélék. A delfineknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

Visszhang-képzés

A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, a sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.

A delfinek intelligenciája

A füttyök igen magas frekvenciájú, rövid, egy másodperc hosszú hangok, amelyek egyedileg jellemzőek minden delfinre. Mivel minden egyed füttyjelei különböznek, alkalmasak lehetnek arra, hogy a csoporttársak felismerjék általuk egymást. Az egyedi jelleg kétféleképp alakulhat ki: vagy már a hang képzésekor más "dallamot" fütyül minden állat, vagy hasonló hangot képeznek, de a fütty hangtani mintázata módosul, miközben kijut a delfin testéből. Utóbbi esetben a fütty különbözősége csupán az egyedek testfelépítésének különbségéből fakad, míg ha már kezdetben is más a dallam, akkor ez feltételezhetően egy tanult, azonosító hang, amely magas szintű kommunikációs képességeket feltételez.

A füttyökben kódolt információ vizsgálatára Laela Sayigh, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója rögzített azonosító füttyök alapján számítógép segítségével mesterséges füttyöket hozott létre. Ezeknek dallama megegyezett a valós hangokéval, viszont nem tartalmaztak olyan összetevőket, melyek a delfinek testfelépítése miatt különböznek a természetes füttyökben. Ezután 14 delfinnek lejátszották ezeket a mesterséges hangokat, és azt találták, hogy ha a delfinek olyan füttyöket hallottak, amelyeket egy közeli rokonuk eredeti hangja alapján hoztak létre, gyakrabban fordultak a hangszóró felé, mint mikor ismeretlen delfinek hangjához hasonló füttyöket hallottak. Ez csak úgy lehetséges, ha felismerték rokonaik hangját. Elképzelhető tehát, hogy a füttyökkel a delfinek tudatosan azonosítják magukat csoporttársaik előtt.